Az autóklíma működése

Az autóklíma kellemes dolog, de valljuk be, az utólagos beszerelése, nem tartozik az olcsó szolgáltatások közé, de annál inkább hatékony lehet a nagy forróságban, ha az utastérbe beülve kellemes hőmérséklet fogad bennünket. A mai, modern autók esetében már alapfelszereltségnek számít az autóklíma, ami egy teljesen természetes dolog. De, ha egyszer bekrepál, akkor vesszük csak észre, hogy milyen pokoli élmény a kánikulában, egy dugóban araszolni.

Kevesen tudjuk azonban, hogyan is működik az autóklíma?

Pedig, ha nagyvonalakban tisztában lennénk a klímaberendezés működésével, akkor talán a rendeltetésszerű üzemeltetése is jobban menne egyeseknek. Természetesen léteznek jobb és rosszabb minőségű autóklímák is, de az emberi tényező szintén komoly szerepet játszik az optimális működés tekintetében.

Akkor most jöhet az elmélet!

 

Az autóklíma egy teljesen zárt rendszer, amelyben megtalálható a hűtőközeg. Ennek a keringetéséért felelős a klímakompresszor. A hűtőközeg a kilépő oldalon gáz halmazállapotú és emelkedett hőmérséklettel rendelkezik a kompresszióból kifolyólag. Ezután belép a klíma kondenzátorba és a felesleges hőt leadja a menetszélnek. A hirtelen lehűlés pedig gázból cseppfolyóssá alakítja a hűtőközeget.

De itt még nem ér véget a folyamat, hiszen a hőmérséklet csökkenése mellett a nyomáscsökkenés is megtörténik a nyomáscsökkentő szelep szűk járatai révén. Ezt követően a lehűlt gáz bekerül a párologtatóba, ahonnan elpárolog, egyenesen a beltérbe, ahonnan ismét hőt vesz fel és a folyamat kezdődik elölről. Összeségében egy körforgásként kell elképzelni az autóklíma működését, amihez elengedhetetlen, hogy minden alkatrész tökéletesen összhangban dolgozzon.

Az autóklíma főbb alkotóelemei

A hűtőgáz mindenképp szükséges, hiszen ez az a bizonyos hűtőközeg, amit a klímaberendezés folyamatosan keringet. Az egyik leggyakoribb meghibásodás a klímák esetében, mikor a meglehetősen furcsa nevű R134A, de ennek ellenére környezetbarát klímagáz elpárolog a rendszerből. Akkor nincs minek lehűlnie és nincs mi felvegye a hőt az utastérből.

Ennek számos oka lehet, hiszen egy csővezeték vagy egy tömítés is elavulhatott, de rosszabb esetben a hűtő kilyukadásával is számolnunk kell. Az autóklíma utántöltés ilyenkor nem segít. Talán rövid távon működhet, de csak addig, amíg a gáz ismét ki nem szökik a rendszerből. Ilyen esetben célszerű mihamarabb cserélni az autóklíma hibás alkatrészét.

A klímahűtő alapvető feladatára könnyen következtethetünk az elnevezéséből adódóan. Kondenzátorként is szoktak rá hivatkozni. Lehűti a forró gázt, ami ezáltal folyadékká alakul. Az összesűrített gáz a hőt a menetszélnek átadva lehűl a klímahűtőben.

Az expanziós szelep szabályozza a hűtőközeg mennyiségének az arányát az evaporátor kimeneti hőfokának és a rendszer szívóoldali nyomásának a figyelembevétele során. Amikor a magas hőmérsékletű közeg a szelepbe érkezik, akkor a nyomás csökkeni kezd és lehűl, majd a párologtatóban gázneművé alakul.

A klímakompresszor pedig az egész rendszer szívének tekinthető. Azonnal bekapcsol, ahogy elindítjuk az autót, mert rendszerint összeköttetésben áll a motor tengelyével. Bekapcsolás után a hűtőközeget elkezdi magas nyomáson a rendszerbe, azon belül is először a kondenzátorba préselni.

Az evaporátort a szakavatatlan szemek könnyen összetéveszthetik a hűtővel, mivel hasonlóan néz ki, mégis más szerepet tölt be, ez ugyanis a már lehűtött gázt hivatott elpárologtatni. Lehűti az utastérbe beérkező külső levegőt, illetve a keringető ventilátorral beérkező belső levegőt. Nem mellesleg nagymennyiségű párát és szennyeződést köt meg, így akadályozva meg ezeknek az utastérbe kerülését. Ez figyelhető meg akkor, amikor egy álló, de működő autóból csöpög nyáron a víz.

Autóklíma alkatrészek, amik ritkábban kerülnek szóba

A rendszer tartalmaz továbbá egy szárító szűrőt is, ami meggátolja, hogy víz vagy bármilyen más szennyeződés kerüljön a 100 %-ig folyadék halmazállapotú hűtőközegbe, ami így tisztán jut el az expanziós szelepig. A kapilláris cső a nagy nyomású folyadékot adagolja az evaporátorba. Ez minden esetben a kondenzátor és a párologtató közé kerül beépítésre, ezért meghibásodás esetén nem kell sokat keresgélni, ami szükség esetén leegyszerűsíti az alkatrész cseréjét.

Itt még mindig nem ér véget az alkatrészek listája, hiszen van még nekünk egy klíma akkumulátorunk is, aminek az a szerepe, hogy gondoskodjon a hűtőközeg folyékony halmazállapotáról mielőtt a kompresszorba kerül. A klíma termosztát pedig szinten tartja az evaporátorból kiáramló gáz hőmérsékletét. Ha az túlságosan lehűlne, akkor a pára ráfagyna a lamellákra, az pedig jelentősen csökkentené az autóklíma hatékonyságát a gyengén áramló levegő miatt.

Végül, de nem utolsó sorban a klíma vezetékeket vagy, ha úgy tetszik csöveket, sem hagyhatjuk ki a felsorolásból, amik összekötik egymással a fentiekben felsorolt egységeket. Fémből vagy gumiból egyaránt készülhetnek. Az automata klíma esetében a kinti hőmérséklet szerint állíthatjuk az utastér hőmérsékletét, míg a manuális klímánál a befújt levegőt a ventilátor forgásának erősségével és a fűtés kezelőszerveivel tudjuk irányítani, illetve beállítani.